Mojo Pub. Hol is kezdjem. Az elején érdemes - sőt szükséges is - egy apró kitérőt tennünk a 90-es évek elejére. A hely ekkor még Boszorkánytanya néven üzemelt. Húúú, de szép idők voltak ezek kérem szépen... Itt köszönetet szeretnék mondani drága édesanyámnak, mivel egy szép napon úgy döntött, hogy befizet engem bátyámmal egy közös, egyhetes menzázásra. Ekkor még nem sejtettem azt, hogy milyen vizuális élmény vár majd ránk az első gasztronómiai túránk alkalmával. Melinda fogadott minket a pult mögül. Melinda egy igazi milf volt már akkor is, egy szőke cirkáló, aki rögtön levett minket a lábunkról (mármint a harmadikról...). Bombasztikus csaj volt, nagy didkóival, feszülős fekete ruhában és magaszárú fehér cipőben rótta köreit a Tanyán. Boszorkány volt a javából. Volt úgy, hogy közel egy óráig tartott szerény, kis kétfogásos menünk elfogyasztása. Melindát - amikor csak lehetett - minden szögből bevizsgáltuk bratyóval, persze Ő mindig csak legyintett ránk egyet. Ha jól emlékszem, Melinda tinédzserkorombéli álmaim állandó és visszatérő főszereplője volt éjjelente :-) Na de elég kérem az erotikából! 1994-et írhatunk, ekkor történhetett utolsó menüm elfogyasztása a Boszorkánytanya konyháján. Ezt követően rengeteg üzemeltető próbálkozását figyeltem külső szemlélőként, de sosem jutottam az elhatározásra, hogy visszatérjek. A hely hol kinyitott, hol bezárt, elég labilisnak tűnt nekem mindvégig.
2009. október első hete lehetett. Óbudai kocsmatúra körön vagyunk Merdzsós kollégával, Vidocq-ban semmi extra nem történik, punnyadás van a javából, ezért úgy döntünk, hogy lelépünk egy másik retro gyöngyszembe. Mivel az időjárás még jócskán kedvezett nekünk, így gyalog folytattuk az éjjeli bevetésünket. Színes reklámtáblákra, halk zajra és finom illatokra lettünk figyelmesek, mikor elhaladtunk - az akkor számunkra még - ismeretlen egységünk előtt. Zsatával mindenféle előzetes egyeztetés nélkül egyszerre fordultunk le a pince bejárata felé. Döbbenetes mennyiségű faberakás, kellemes atmoszféra és kedves arcok vártak ránk. Vilmos Úr fogad minket széles mosolyával, Ő vezeti a kis üzletet, mondanunk sem kell, hogy teljesen jó irányba. Rövid, velős és lényegretörő PR dumájával Ő is rögvest levesz minket a lábunkról. Most nem arról, mint anno Melinda tette...:-) Mi vagyunk a Mojo Pub, üdvözlünk Titeket. Egy perc sem telik el, máris érkezik is a sörünk. Másnap ezt már nem értékeltük olyan húú de pozitív élményként, fájt is a fejünk rendesen Merdzsóssal... Vilmos folytatja, jól nyomja, tetszik a dumája. Bemutatja az étel- és itallapot elejétől a végéig, miket szeretne csinálni. Közben pizzakenyér elfogyasztására vendégel meg minket, ezt mi egy újabb kör serrel öblítjük le. Már az érkezéskor is be voltunk állva rendesen, Vilmosunk erre csak ráerősített. Szóval hajnali kettőkor macska részegen köszöntünk el a Mojo Pub személyzetétől.
Később kulturáltabb felállásban is visszatértünk tesztelni a Mojo Pub-ot. A kaja világbajnok, az italok teljesen elfogadható áron kerülnek mérésre, és olykor még klassz kis zenei programokba is belefuthat a nagyérdemű. Én elsősorban azoknak az olvasóknak ajánlanám ezt a helyet, aki kicsit unalmasnak találják már a Pizza Paradicsom és a Mókus Sörkert hangulatát. Fő a változatosság Hölgyeim és Uraim! Én a 30.-dik születésnapi bulimat itt ünnepeltem, jó választás volt, állítólag...:-) Én semmire nem emlészem 11 óra után..:-)
Sok sikert, még több vendéget és legalább egy Óbuda Újságos írást kívánunk Néktek kedves Mojosok! :-) Én már most is mennék Hozzátok, kitikkadtam e cikk írása közben.
Best regards,
3Gee
ps: Vili! Holnap este jövök a PR-cikkért beígért vacsorameghívásért! :-)
ps: a hely nem összetévesztendő a Kálvin téren található Monyó Café-val!
ps: Itt is lehet kapni a tradicionális Monyó Koktélt, amit itt "Veszett kutya" vagy "Kopasz Kutya" neveken lehet elérni a pultnál!
